Keresés

Könyvajánló

  • 10
    Rozsnyai János: Betyárkaland  
  • 20
    Cselenyák Imre: Atilla, Isten ostora  
  • 30
    Doyle, Arthur Conan: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek  
  • 40
    Casanova Giacomo: Giacomo Casanova emlékiratai  
  • 50
    Závada Pál: Egy piaci nap  
  • 60
    Kertész Imre: A néző: feljegyzések, 1991-2001  
  • 70
    Szerb Antal: A Pendragon-legenda  
  • 80
    Lackfi János: Egy a ráadás: kacifántos történetek  
  • 90
    Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár  
  • 100
    Civilizációs betegségek: a leggyakoribb népbetegségek megelőzése  
  • 110
    Sztanyekné Hossó Nikoletta: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve: angol-magyar GLOSSZÁRIUM  
  • 120
    Bárdos József: Család a tündérmesékben  
  • 130
    Teresa (calcuttai): Kalkuttai Szent Teréz anya bölcsességei  
  • 140
    Fövényi József: GI-diéta: optimális fogyás cukorbetegeknek és fogyni vágyóknak  
  • 150
    Mérei Ferenc: Gyermeklélektan  
  • 160
    Lukács Józsefné-Ferencz Éva: Mesés mozgás: Játékos őszi mesés torna az óvodai élet mindennapjaira  
  • 170
    Komoróczi Géza: Holocaust  
  • 180
    Rezsőházy Rudolf: Bevezetés a társadalomtudományok módszertanába  
  • 190
    Révai Gábor: Beszélgetések a függőségről: a drogok önmagukban nem okoznak függőséget  
  • 200
    Gradowski, Zalmen: Auschwitz-tekercs; A pokol szívében  
  • 210
    Hegedűs Katalin: Létezik-e jó halál?  
  • 220
    Englisch, Andreas: A Vatikán harcosa: Ferenc pápa és a bátorság útja  
  • 230
    Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban  
  • 240
    Törőcsik Mari: Bérces László beszélgetőkönyve  
  • 250
    Horel, Catherine: Horthy  
  • 260
    Szimbólumok lexikona: Larousse  
  • 270
    Cohen, Leonard: magáról, Cohenről  

Devecseri Ujság

Devecseri újság

240

Törőcsik Mari: Bérces László beszélgetőkönyve

 

 


Beszélgetés Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. Majorelvtárs és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba. Beszélgetés Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni. Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem ahogy Bérczes László mondja azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni.