Keresés

Könyvajánló

  • 10
    Rozsnyai János: Betyárkaland  
  • 20
    Cselenyák Imre: Atilla, Isten ostora  
  • 30
    Doyle, Arthur Conan: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek  
  • 40
    Casanova Giacomo: Giacomo Casanova emlékiratai  
  • 50
    Závada Pál: Egy piaci nap  
  • 60
    Kertész Imre: A néző: feljegyzések, 1991-2001  
  • 70
    Szerb Antal: A Pendragon-legenda  
  • 80
    Lackfi János: Egy a ráadás: kacifántos történetek  
  • 90
    Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár  
  • 100
    Civilizációs betegségek: a leggyakoribb népbetegségek megelőzése  
  • 110
    Sztanyekné Hossó Nikoletta: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve: angol-magyar GLOSSZÁRIUM  
  • 120
    Bárdos József: Család a tündérmesékben  
  • 130
    Teresa (calcuttai): Kalkuttai Szent Teréz anya bölcsességei  
  • 140
    Fövényi József: GI-diéta: optimális fogyás cukorbetegeknek és fogyni vágyóknak  
  • 150
    Mérei Ferenc: Gyermeklélektan  
  • 160
    Lukács Józsefné-Ferencz Éva: Mesés mozgás: Játékos őszi mesés torna az óvodai élet mindennapjaira  
  • 170
    Komoróczi Géza: Holocaust  
  • 180
    Rezsőházy Rudolf: Bevezetés a társadalomtudományok módszertanába  
  • 190
    Révai Gábor: Beszélgetések a függőségről: a drogok önmagukban nem okoznak függőséget  
  • 200
    Gradowski, Zalmen: Auschwitz-tekercs; A pokol szívében  
  • 210
    Hegedűs Katalin: Létezik-e jó halál?  
  • 220
    Englisch, Andreas: A Vatikán harcosa: Ferenc pápa és a bátorság útja  
  • 230
    Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban  
  • 240
    Törőcsik Mari: Bérces László beszélgetőkönyve  
  • 250
    Horel, Catherine: Horthy  
  • 260
    Szimbólumok lexikona: Larousse  
  • 270
    Cohen, Leonard: magáról, Cohenről  

Devecseri Ujság

Devecseri újság

170

Komoróczi Géza: Holocaust

 

 


Magyarországon még nem volt, egyelőre nincs is széles körű vita a XX. század legnagyobb történelmi botrányáról. Nálunk egyelőre arról dúlnak a viták, hogy sumerek voltunk-e (vagyunk-e) vagy a világteremtés első népe, netán hunok-e vagy besenyők; hogy a honfoglalás előtt lettünk-e keresztények, vagy ma is ősi pogány hitünkben élünk. Hogy használjuk-e a rovásírást a hétköznapokban. Ezek a történelmi sorskérdések az utcáról, a bulvárról behabzottak a közgondolkodásba, az internet honlapjaira, felütötték fejüket a tankönyvekben. A magyar társadalmat a képzelt múlt, ezen belül is a szenvedő nemzet, a nemzeti szenvedés mítosza, Mohácsnak és Trianonnak, melyek valóban sok szenvedést jelentettek, ma mesterségesen és kritikátlanul életben tartott, sőt, államilag is szított kultusza gátolja abban, hogy felismerje, mi volt a szerepe történelmének legnagyobb tömeggyilkosságában. Ez a könyv a magyar felelősségről szól. Arról a felelősségről, amely a zsidóellenesség, a zsidógyűlölet, a zsidóüldözés, a zsidók elkülönítése, deportálása, meggyilkolása miatt terhel bennünket. Meg kell különböztetnünk egymástól a közvetlen, személyes felelősséget és a történeti felelősséget. Személyes felelősség terheli azt, aki maga követte el a tettet, vagy közreműködött benne, vagy bár módjában állt volna, nem akadályozta meg. A személyes felelősség büntetőjogi kategória, és a jogrendszer által megszabott korlátok között szankcionálható. A történelmi felelősség más természetű. Nem büntetőjogi: erkölcsi. A kultúra egyik eleme. Nevezhetjük így is: felelősségvállalás. Öncsaló illúziók helyett a múlt kritikája. Avégett, hogy ne történhessék meg többé, aminek nem lett volna szabad megtörténnie.