Keresés

Hírek

Könyvajánló

  • 1
    Freda Lightfoot: A borostyán örzője
  • 2
    Mary Kubica: A fogadott lány
  • 3
    Alexander Söderberg: A másik fiú
  • 4
    Marina Fiorato: A muránói üvegfúvó
  • 5
    Julie Klassen: A portréfestő lánya
  • 6
    A somlai – Somló – Ság – kis-Somlyó
  • 7
    C. W. Gortner: A Tudorok bosszúja – A kémmester krónikái
  • 8
    C.W. Gortner: A Tudorok összeesküvése – A kémmester krónikái
  • 9
    Sophie Hannah: A zárt koporsó – Hercule Poirot új esete
  • 10
    Kelecsényi László: Aki az életével játszott – Latinovits
  • 11
    Sandra Brown: Aljas szándék
  • 12
    Elizabeth Berg: Álmok szárnyán – George Sand regényes élete
  • 13
    Karen Kingsbury: Angyaljárás  
  • 14
    Lévai Katalin: Anna Karenina lánya
  • 15
    Julia Quinn: Aranylóbb a napnál
  • 16
    Ben H. Winters: Az igazság határán
  • 17
    Lisa Kleypas: Az ördög télen – Wallflowers 4.
  • 18
    Rácz László, Cs. Varga István: Borkultúra – Kettős tükörben – Amit a borról tudni illik/Ragyogjon a bordal
  • 19
    Colm Tóibín: Brooklyn
  • 20
    Karen Sullivan, Paula Grainger: Csodateák - Gyógyító, tápláló, tisztító herbateák
  • 21
    Greg Iles: Csontfa
  • 22
    Karen Kingsbury Délibáb-kergetők - Angyaljárás sorozat 2. kötet  
  • 23
    Peter Swanson: Egy gyilkosság ára  
  • 24
    Gillian Flynn: Éles tárgyak  
  • 25
    Stephanie Laurens: Eliza Cynster elrablása - Cynster nővérek 2.  
  • 26
    Jens Lapidus: Eltörölve
  • 27
    Irmgard Brottrager: Energiát adó szobanövények  
  • 28
    Joyce Maynard: Függőség - A csillogó felszín alatt néha sötét zátonyok rejtőznek  
  • 29
    Stephanie Laurens: Glencrae gróf zsákmánya - Cynster nővérek 3.  
  • 30
    Leila Rasheed Gyémánt és csalárdság - Somerton Court 2.
  • 31
    Susan Wiggs: Gyertyafényes karácsony - Tóparti történetek
  • 32
    Jean Power: Gyöngyfűzés - Tanuld Meg! Szeresd Meg!  
  • 33
    J. D. Robb: Halálos Testvériség
  • 34
    M. C. Beaton: Hamish Macbeth és a szívek háborúja
  • 34
    Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló  
  • 35
    Cosima Bellersen Quirini: Házi gyógymódok az egész családnak - Kencék, borogatások és élénkítőszerek  
  • 36
    Charlotte Link: Hazug múlt  
  • 37
    Benkő László: Honfoglalás II. - Idegen tüzek  
  • 38
    Benkő László: Honfoglalás III. - A megszerzett föld  
  • 39
    Laurelin Paige: Hudson 
  • 40
    Kamila Shamsie: Istent a kőben 
  • 41
    Lee Child: Jack Reacher - Nincs visszaút 
  • 42
    Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája 
  • 43
    Jeff Diamant: Lángelmék 
  • 44
    Brittainy C.Cherry: Lebegés - Az vagy nekem 1. 
  • 45
    Aruna M. Siewert: Lelki egyensúly természetes módszerekkel - A psziché teljes körű kezelése
  • 46
    Nick Vujicic: Megállíthatatlan - A cselekvő hit fantasztikus ereje

    47

    Emelie Schepp: Mementó  
  • 48
    Gary Chapman, Harold Myra, Paul White: Mérgező munkahelyek - Hogyan óvjuk meg testi-lelki épségünket a negatív k
  • 49
    Jenny Townley: Mikromakramé - 25 csodálatos ékszer 
  • 50
    Julia Quinn: Minden és a hold - Lyndon nővérek 1.
  • 51
    Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin a díva emlékezetére
  • 52
    Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos - A teljes trilógia
  • 53
    Sofi Oksanen: Norma 
  • 54
    Alice Munro: Nyílt titkok - Nyolc történet 
  • 55
    Angela Marsons: Ördögi játszmák 
  • 56
    Charles Bukowski: Ponyva 
  • 57
    Laurelin Paige: Rád találtam - Forever With You - a fixed-sorozat záró kötete 
  • 58
    Moldoványi Ákos: Salzburg és környéke 
  • 59
    Jeffrey Archer: Se több, se kevesebb 
  • 60
    Elizabeth Berg: Sorsok szőttese 
  • 61
    Jean Mattern: Szeptember
  • 62
    Federico Andahazi: Szerelmesek a Dunánál 
  • 63
    Okváth Anna: Szonáta gordonkára és kávédarálóra
  • 64
    Sarah Morgan: Talán majd karácsonykor 
  • 65
    Rita Falk: Télikrumpligombóc 

Devecseri Ujság

Devecseri újság

Történet

A KASTÉLY TÖRTÉNETE


A várkastélyban könyvtárunk 1986. szeptember 12-én kapott otthont. 1986 előtti története:

A település neve személynévi eredetű. Az írott forrásokban először 1502-ben említett Devecseri Csoron András a mohácsi vész körüli években kastélyt építtetett Devecserben, ennek a kastélynak részleteit sikerült megtalálni az Esterházyak épületének falaiban. Ekkor a belső udvar körül tornyos, bástyás falak védték és a Torna patakból táplált vizesárok vette körül. A középkor és a korai újkor ezt az épületformát, az árokkal, tornyos falakkal körülvett, megerősített nemesi lakóhelyet nevezte kastélynak. Manapság inkább a Jókai Mórtól származó várkastély névvel illetik. Csoron András a kastélyban hunyt el 1551-ben, vagyonát egyetlen, János nevű fia örökölte. A devecseri kastély már Csoron András életében a végvárak közé tartozott. Fia, Csoron János már nem Devecserben élt. Birtokait két leánya örökölte. Devecser Margit nevű lányáé és annak férjéé Nádasdy Kristófé lett. 1626-ban Esterházy Miklós szerezte meg a birtokot, de hamarosan zálogba adta. A család csak 1650-ben váltotta vissza. A kastély ekkor Esterházy Ferenc birtokába került. Az ő utódai birtokolták a 20. század közepéig.



A kastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben csekély szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Az épületről 1718 körül még azt írták, hogy elegáns, a század közepére azonban nagyon is elhanyagolt állapotba került, uradalmi magtárnak használták. Az 1760-as évekig abban a formában állt, ahogyan 1526 körül megépítették. A 17. század végén vagy a 18. század első felében valamilyen, ismeretlen indokú átépítés történt. Az átépítés inkább csak a főépületre vonatkozott, a kastély külső falait, tornyait és bástyáit éppen az 1760-as években kezdték bontani. A jelenlegi plébániatemplom 1761-1762-ben történt építése alkalmával a kitermelt földet a vizesárok betöltésére használták fel. A külső falakat olyan mértékben bontották meg akkor, hogy 1766-ban egy szakaszon új kerítés falazását rendelték el. Ugyanekkor a falakon belül már állt a mai melléképületek egy része, amelyekben az uradalmat irányító tisztségviselők laktak.

A 18. század végére mindennek ellenére az épületek már nagyon rossz állapotban voltak. Újjáépítésére több terv készült, a megvalósult terv – amelynek a főépület a mostani alakját köszönheti – a pozsonyi német Georg Karl Zillach építész műve lett, akinek rajzai 1945 előtt, a háború végén elpusztult pápai Esterházy levéltárban még láthatók voltak. Az építkezés az 1790-es évek elején történt. A főépület átépítése mellett ekkor készült a mai barokk főkapu. A 18. század végén a kastélytól keletre elterülő tó vizét lecsapolták, helyére parkot telepítettek. 1790-től megközelítően egy évszázadig maradt változatlan formában a kastély. Rómer Flóris „A Bakony” című 1860-ban megjelent könyve alapján a főépületet akkor ismét magtárnak használták, a melléképületekben a járási hivatalok székeltek. Véleménye szerint az egész épületegyüttes meglehetősen elhanyagolt volt, külső falai düledeztek. A pápai Esterházy grófok ezt követően újra átépítették az egész épületegyüttest. Az építkezés tervezője Voyta Adolf pápai építész volt. Időpontja és körülménye nem ismert. A főépületben ekkor készültek a faragott famennyezetek és a második emeletre vezető falépcső, az összes ajtó és ablak. A nagyterem késő reneszánsz kandallóját az udvarban levő díszkúttal együtt – ez ma másolatban látható, eredetijét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi – Velencében vásárolták, mindkettő késői reneszánsz stílusú. Az ettől kezdve itt lakó Esterházyak belső személyzete számára alakították ki a melléképületeket, amelyek közül a barokk kapu és az egykori kaputorony maradványa közé új földszintes épületet emeltek. A keleti oldalra gótizáló kápolnát építettek.

A második világháború utáni években, amikor a kastély teljes berendezése eltűnt, az épületek egy ideig üresen álltak, majd újra a járási hivatalok költöztek be. Azoknak az Ajkára való átkerülését követően az első elképzelés szerinti megyei továbbképző központ nem valósult meg. Új meggondolások alapján szociális otthon létesítését határozták el az illetékesek. A tervezés során bebizonyosodott, hogy sem a főépület sem a melléképületek erre nem alkalmasak, így a műemléki hatóság akkori vezetőinek hozzájárulásával az udvar északkeleti sarkába új épületet emeltek, lebontva a kápolnát és az ahhoz vezető átjárót. Így elvágta a kastélyt parkjától, amellyel pedig eredetileg egységet alkotott.

A kastély főépületében kapott helyet a könyvtár. Átalakításokat végeztek, így került helyreállításra az első emeleten a két kőből faragott reneszánsz ajtókeret, így került vissza eredeti helyére az egyik szépen faragott kandalló. Egy töredékeiből összerakott ablakkeretet is sikerült bemutatni az egyik terem falába beépítve. Említésre méltók még a pince hatalmas dongaboltozatú terei is.


A város lakói azért is örülnek az itt elhelyezett könyvtárnak, mert a kastély évszázadokon keresztül számukra rejtélyes és idegen világ volt, ahova csak nagyon keveseknek volt módjuk belépni. Most mindenkinek, a hét hat napján nyitva áll.



Felhasznált irodalom:


KOPPÁNY Tibor: Devecser Esterházy-kastély. Budapest: TKM Egyes., 1992. 16 p.

KOVÁCS Emil: Könyvtár a várkastélyban. In: Megyei Pedagógiai Körkép. 1988. 3. sz.51. p.